Iránytű a jólléthez – az OECD ajánlásai és az új Nat-tervezet

Milyennek szeretnénk a jövőt? Erről talán országonként más és más elképzeléseink vannak, társadalmaink jólléte azonban mindenképpen közös célunk – véli az OECD. Márpedig a globalizálódó világban mindnyájunk érdeke, hogy az előttünk álló kihívásokra többé-kevésbé összehangolt válaszokat adjunk.

Felismerve, mekkora szükség van az oktatásról szóló, globális párbeszédre, a világszervezet 2015-ben életre hívta a Future of Education and Skills 2030-t. A nagyívű vállalkozás első szakasza az egyes országok nemzeti alaptanterveinek elemzéséből, valamint a jelenleg készülő Nat-okra vonatkozó ajánlásrendszer kidolgozásából állt. „Ezt a szakaszt zártuk most, május végén Vancouverben British Columbia oktatási intézményei, szakminisztériuma és az OECD közös konferenciáján” – meséli Csépe Valéria, a magyar Nemzeti alaptanterv megújítását megalapozó kutatás-fejlesztést végző Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője.

Az ugyan eddig is ismert volt, hogy az OECD-országok többségének oktatási rendszerei hasonló gondokkal küzdenek – például a diákok túlterheltségével vagy a tananyag túlzott mennyiségével –, ezúttal azonban mélységeiben is sikerült azonosítani az előttünk álló kihívásokat. A matematika-curriculumot elemző csoport például rámutatott, hogy a tartalmi túlterheltség, a gyakorlati példák hiánya, a tankönyvcentrikusság, a pedagógusok digitális világgal szembeni ellenszenve és a fejlesztőértékelések hiánya szintén országhatárokon átívelő közös gondok.

Készségek a jóllétért

Mit tehetünk tehát, hogy a felnövekvő generációk ne csak a jelenlegi környezetünkről rendelkezzenek sok-sok információval, de olyan készségeik is legyenek, amelyek segítségével egy egyre kiszámíthatatlanabb ökoszisztémában, ma még meg sem jósolható kihívásokra adhatnak majd megfelelő válaszokat? Az OECD válasza erre a Learning Compass 2030 (magyarul tanulási iránytű), amely egy politikai döntéshozók, tudósok, pedagógusok és diákok által közösen alkotott tanulási keret.

OECD Learning Compass 2030Az iránytű rámutat, milyen alapok szükségesek ahhoz, hogy a körülményekhez alkalmazkodni tudó, a saját és közösségük jóllétéért felelősséget vállaló fiatalok nevelkedhessenek. A négy alapvető kompetencián – tudáson, készségeken, attitűdön és értékeken – túl látható, hogy a számok és betűk ismeretét a digitális világban való készségszintű eligazodásnak is kísérnie kell. Ugyanilyen fontos a fizikai és mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek és elkötelezettség mélyítése, valamint a társadalmi-etikai értékek megalapozása. Ezeket követi az ún. transzformatív, vagy más szóval személyiségformáló kompetenciák köre, amely az értékteremtő képesség és a felelősségvállalás alapjait teszi le.

„Azért iránytű, mert nem mondja meg senkinek, hogy mit kell csinálni” – magyarázza Csépe. „Az orientáció eszköze. Követhetővé teszi, hogy ha kitűztél egy célt, valóban arra mész-e” – meséli a professzor asszony, miközben épp az iránytű telefonra is letölthető alkalmazásával ismerkedünk. Az applikáció egyébként szinte már csak hab a tortán: a honlap elképesztő információmennyiséget kínál átlátható, könnyen elérhető módon. Nemcsak az említett értékeket írja le, de azok átadhatóságára is konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az érdeklődő szakemberek számára.

Közös célok

A Tanulási iránytűben elmélyedve óhatatlanul feltűnik a hazánk új Nat-tervezetét illusztráló kompetenciakoronggal való hasonlóság: mindkét munka ugyanazokat az értékeket tekinti a fenntartható jóllét alapjának. „Pedig nem kopiztunk senkit” – mondja nevetve Csépe, aki ugyanakkor büszke rá, hogy az Oktatás 2030 által fejlesztett alaptanterv-tervezet eszmeisége és összetétele egy az egyben összhangban van az OECD friss ajánlásaival és a nemzetközi élvonal törekvéseivel.

Az Future of Education and Skills 2030 most induló, második szakasza pedig arról szól majd, ezek az értékek miként ültethetők át a gyakorlatba. Ezek már a pedagógusi munkáról, az élményalapú oktatásról, az iskolai és online tanulást ötvöző blended leraning-ről szólnak: olyan módszerekről, amelyek a magyar közoktatás megújítását is kell, hogy keretezzék. „Nincs más út, mindig mondom. Vagy beleállunk, vagy lemaradunk.”

Digitális oktatási eszközök