“Nincs más út” – XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

Idén huszadik alkalommal gyűltek össze a pedagógusok és oktatási szakemberek Hajdúszoboszlón. Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés, innováció – e kulcsszavak köré szerveződött a XX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia sűrű programja november 6-8 között.

Az érdeklődők a plenáris szekcióban a helyzetértékelésen túl az oktatáspolitika aktuális, legfontosabb kérdéseiről hallgathattak elődadásokat. „Hogyan lehet növelni az oktatás hatékonyságát?” – tette fel a kérdést Prof. Dr. Bódis József köszöntőbeszédében hozzátéve, hogy gyermekeinket csak színvonalas oktatással készíthetjük fel a kiszámíthatatlan jövőre. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerint az előrelépéshez megbecsült pedagógusok, úttörő, modern oktatás, rugalmas és hatékony intézmények, valamint versenyképes jövedelem bizonyosan kellenek.  Az elsődleges mégis az, hogy a gyerekek szeressenek az iskolában lenni, véli Bódis.

Az új Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az azt előkészítő csapat professzionális szakemberekből áll, amely szerinte önmagában garancia arra, hogy az új curriculum általánosan elfogadható lesz.

Integrált alaptanterv, együttműködés

Az új Nat legfontosabb célkitűzéseit délután Csépe Valéria professzor asszony, a tervezetet kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője részletesen is bemutatta Intenció, implementáció, irányok című előadásában. Rámutatott, hogy míg az ismeretcentrikus alaptantervek nem felelnek meg a XXI. század kihívásainak, a kizárólag kompetencialapúak könnyen egyoldalúvá válhatnak. A megoldást egy olyan, integrált alaptanterv hozhatja el, amelyben a tudás, a tudásalkalmazás és a kompetenciák egyaránt hangsúlyosak. Mindehhez azonban meg kell haladni a tankönyv mindenhatóságát hirdető szemléletet: ha csak a nyomtatott ismeretanyag áll a tanítás fókuszában, nem marad idő a tanultak alkalmazására, “nem válik élővé a tudás”.

A véleményezési időszakban több mint négyszáz szakmai hozzászólás érkezett a Nat-tervezethez, amelyeket az új, módosított tervezet megírásakor figyelembe is vettek. Ideje tehát tovább lépni az implementáció felé: Csépe szerint az előttünk álló két év legnagyobb feladata, hogy az implementáció támogatása kiteljesedjen. Nincs más út, mint az iskolai eredményesség, versenyképesség és a méltányosság javítása, zárta előadását a professzor asszony.

Túl az üldögélésen

A plenáris szekcióval párhuzamosan a résztvevő pedagógusok workshopokon ismerkedhettek meg a különböző technológiai és módszertani újdonságokkal.

Juhos István, az Oktatás 2030 okostanterv-fejlesztési vezetője például Digitális oktatás – tartalom és tervezés című interaktív előadásán ahhoz adott ötleteket, miként lehet a tanórán hasznot kovácsolni a gyerekek kütyümániájából. “Mit tanítsunk akkor, ha az applikáció felismeri és megoldja az egyenletet?” – fogalmazta meg az oktatás egyik legégetőbb kérdését a szakember. Juhos több, bárki számára elérhető applikáción keresztül mutatta meg, hogyan vonhatók be digitális eszközök az oktatásba. Az osztályterem közepére „varázsolt”, a telefon képernyőjén keresztül térhatással is megvizsgálható mértani formák bemutatása mellett kiemelte a Nemzeti Köznevelési portálon elérhető ellenőrzött digitális tananyagokat is.

A konferencia során a résztvevők a digitális technológiai nyújtotta számos lehetőséggel megismerkedhettek: akadt például a helyesírást a robotika és programozás felhasználásával fejlesztő megoldás, és a kreatív problémamegoldást javító LEGO-s játék is.

Mindezek mellett pedig a rendezvényt két évtizede vendégül látó Hajdúszoboszló többet is kínál, mint formális előadások, workshopok helyszíne. A háromnapos konferencia évről évre fontos találkozópont a szakma számára, ahol az oktatás különböző szereplői oldottabb környezetben láthatnak rá egymás munkájára, eredményeire, és közösen mérhetik fel az előttük álló kihívásokat.