Finn tapasztalatok: távolról, egy irányba

Míg az oktatási rendszereinket meghatározó politikai, társadalmi és kulturális adottságok nemzetenként eltérnek, az emberi agy jellegzetességei nem függnek az országhatároktól. A tanulást az idegtudomány szemszögéből vizsgáló kutatások eredményeiből világszerte sokat okulhatnak a szakemberek.

Jyväskylä Dyslexia Study (JLD) Finnország

Finnország, az oktatási eredmények irigyelt „bezzegországa” két izgalmas oktatástudományi eseménynek is helyt adott idén, amelyeken Csépe Valéria agykutató professzor, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője is részt vett.

Csépe először a Helsinki Egyetem nemzetközi szakembereket összefogó hálózata, a Cicero Learning Centre meghívásának tett eleget. Az együttműködés a tanulástudomány valamennyi területét lefedi a pedagógiától a pszichológián át a szociológiáig, kutatási eredményei közül pedig számos a hazai köznevelés megújítását célzó Nat-tervezet szellemiségével is összecseng. A NeuroFlow például a zene és a tánc agyi hatásainak mérésével igazolja, hogy a művészeti nevelésnek az oktatás egészét kell áthatnia.

Megmérték, megcsinálták

Az IWALS tanulástudományi workshop 2019-es találkozóját is júniusban rendezték a közép-finnországi Jyväskylä-ban. A háromnapos esemény középpontjában a tanulást érintő kihívások és a tanulási zavarok álltak; az idegtudomány legújabb eredményeit, az ezeken alapuló pedagógiai gyakorlatokat és az új technológiákat bemutatva fogta össze a tanulástudományok szakterületeit.

A konferencia elnöke, szervezője és meghatározó személyisége az a Heikki Lyytinen professzor volt, akinek nevéhez fűződik a diszlexia kutatásában ismert legnagyobb, újszülött kortól 18 éves korig tartó longitudinális kutatás. A Jyväskylä Dyslexia Study (JLD) mára meghatározza Finnországban az olvasástanítás módszertanát, valamint a diszlexia kiszűrésének és kezelésének mindennapi gyakorlatát. A konferencia első napján a JLD 25 éves gyakorlati tapasztalatait ismerhették meg a kollégák.

A második nap az idegtudományok jegyében telt. A kivetítőt a nyelvi készségek, az olvasás fejlődésének és a diszlexia kérdéseinek legújabb agykutatási eredményei foglalták el. Csépe Valéria mintegy egyórás, Orthographic development – The long way of shaping the neural network című előadásában az ortográfia fejlődésének legújabb eredményeit mutatta be.

Ma még hiányzik

Az IWALS harmadik napja a tudomány eredményeire épülő oktatási technológiákra, és azok mérhető eredményeire koncentrált. A digitális pedagógia lehetőségeit kiaknázó országok, mint például Finnország, Japán vagy Kína oktatási eredményei nemcsak a játékosítás és az élménypedagógia kiterjesztésének köszönhetők, de a tanulási nehézségekkel küzdők magasabb szintű támogatásának, a technológiára alapozott beavatkozásnak is.

„A három ország előadói olyan működő gyakorlatot mutattak be, amely ma még Magyarországon hiányzik” – mondja Csépe. Az efféle nemzetközi eszmecserék az aktuálisan fejlesztendő területeket megvilágítva lehetnek segítségünkre. A finnországi látogatás tanulságaként például megállapítható, hogy az oktatási szoftverek magyarországi repertoárja egyelőre szűk, a felsőoktatás palettájáról pedig fájóan hiányzik az oktatástechnológus alap- és az oktatásinformatikus mesterszak. Ezek megoldása a hazai szakemberekre vár, a jó gyakorlatok kialakítását ugyanakkor a nemzetközi példák és hálózatok is inspirálhatják.

OECD Future of Education and Skills 2030