A Nat 2020 és a kerettantervek újdonságai a Tanító sorozatában

Bár az oktatásról a legtöbb állampolgár a hozzáértők magabiztosságával alkot véleményt, a szükséges szemléletváltásról szóló vitának azonban szakmai alapon van értelme. A célokról, a tartalomról és a módszerekről folytatott eszmecsere a gyakorló pedagógusok körében a legfontosabb. Éppen ezért az Oktatás 2030 szakértői örömmel fogadták el a Tanító folyóirat megtisztelő felkérését, hogy egy márciusban indult cikksorozatban mutassák be a módosított Nemzeti alaptantervben (Nat) megjelenő új lehetőségeket, valamint a kerettantervben egyértelműbbé váló feladatokat.

Az oktatás célja a tudást használni tudó, saját képességeivel tisztában lévő, a világ változásait aktívan befolyásolni képes, a 21. századi kihívásokra megfelelően válaszolni tudó generációnál a tanulás készségének kialakítása – írja bevezetőjében Csépe Valéria, a Nat 2020 tervezetét megalkotó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője. Ezt a célt egy olyan alaptanterv tudja szolgálni, amely nem pusztán tartalmi szabályozás, hanem a gyakorlatra irányuló értelmezést, alkalmazást támogató szakmai rendszert és folyamatos értékelést igénylő dokumentum. Az alaptanterv nem egyszerûen tanterv, még csak nem is tananyag (ezt a curriculum magyar fordítása sugallja), hanem az ezen túlmutató elvárások és lehetőségek (szemlélet, attitűd, érték, értékelési sokféleség, mód- szertani gazdagság, személyre szabás, méltányosság stb.) összessége – hangsúlyozza Csépe Valéria.

„Az alsó tagozatos kerettantervek egymáshoz kapcsolódóan, egységes rendszerben készültek, mindenütt a kompetenciák és az ajánlott tevékenységek megadásával együtt” – írja a szakmai vezető, többek között milyen eszközökkel igyekeztek a szemléletváltást a tantermi gyakorlatban is garantálni. Az első tanévek legfontosabb nevelési feladata, hogy a formális oktatással első ízben találkozó kisiskolásoknak megmutassa az ismeretszerzés örömét és megalapozza a szükséges szabálykövetést. Az óvoda-iskola átmenet sikere attól függ, hogy „miként tudjuk az iskolát kezdő gyermekek kognitív és szocio-emocionális érésének és fejlődésének eltéréseit szem előtt tartani.”

Mindez természetesen csak felkészült pedagógusokkal lehetséges. „A tanító módszertani tudása és alkalmassága fontosabb, mint a tankönyv,” szakmai kompetenciája a teljesítmény jutalmazó erejére kell támaszkodjon. Fontos cél a gyerekek érdeklődésének fenntartása, figyelmük és emlékezetük korai túlterhelésének elkerülése. Az alsó tagozaton a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy a tanulás megszervezése során a tanórai kereteken átlépve, a komplex fejlesztés célját szem előtt tartva alakítsa a pedagógiai munkát. A tantárgyi határok fellazítása az alsó tagozatban a legkifejezettebb, „érdemes a rugalmasságot biztosító lehetőséggel élni.”

A matematika a számérzék és számfogalom fejlesztését, az alapműveletek stabil elsajátítását helyezi a középpontba. A magyar oktatásának célja a beszélt és írott nyelv folyamatos fejlődésének megalapozása. A formális környezetismeret-oktatás csak a harmadik osztályban kezdődik, ám tartalmai minden tantárgyban megjelennek. A művészetek egymáshoz illeszthető tanulási területet alkotnak, helyes beépítésük a tanításba a személyiséget formáló tényezőként hat. Ugyanakkor már harmadik osztályban épülni kezd a digitális kultúra, ami nem egyszerűen korai informatika. Ahogyan a testnevelés sem pusztán tornaóra, hanem örömet jelentő mozgás, akár tánccal és sokféle fizikai aktivitással. Beleépült az egészségfejlesztés és lehetőség nyílik a gyógytestnevelésre is.

Mindezek részleteit a Tanító két összevont (3-4., 5-6.) számaiban tantárgyakra bontva ismerhetik meg a kollégák. Elsőként a két legfontosabb területet, a magyart és a matematikát mutatta be Ungár Ágnes és Móricz Márk.

Magyar nyelv és irodalom

A tantervfejlesztők az anyanyelvi nevelés területén is az aktív tanulás és a személyre szabott oktatás elveit igyekeztek érvényesíteni. Az iskolába lépő gyermek kíváncsi, ám ez a kiváló motivációs alap hamar elvész, „amikor nem vesszük figyelembe eltérő fejlődésű ütemüket, érdeklődési körüket, különböző figyelmi képességeiket, fáradékonyságukat”, és a tantervre hivatkozva szigorú elvárásokkal szembesítjük őket – írja Ungár Ágnes, a magyar nyelv és irodalom tantárgyat kidolgozó szakmai csoport vezetője. Ezért az alaptantervnek figyelembe kell vennie a gyerekek életkori és egyéni sajátosságait, valamint tekintettel kell lennie arra is, hogy beszédfejlődésük az elmúlt húsz-harminc évben meglassult. A Nat 2020-ban a tanulási eredmények mindig konkrét tanulói tevékenységre utalnak, és azt is megfogalmazzák, hogy egy-egy tevékenységet milyen szinten valósíthatnak meg a tanulók eltérő képességeiktől függően.

A beszédfejlesztés kiemelt szerepet kapott mind a négy évfolyamon, az olvasástanulásra szánható idő megnyúlik. Az irodalmi témakörök a tanulók érdeklődésének megfelelőek, a feldolgozás során pedig nem a szövegek tartalmának felidéztetése, a részletek ismeretének ellenőrzése kerül középpontba, hanem az értelmezést segítő technikák alkalmazása, a vizuális, dramatikus elemek felhasználási lehetőségei, az érzékek, érzelmek bevonása. A szövegek feldolgozását sokféle tevékenység és játék kíséri. A nyelvtan helyett a helyesírás tanítására és a nyelvi fejlesztésre kerül a hangsúly. Leíró nyelvtan, nyelvtani szabályok egyáltalán nem szerepelnek a kerettantervben. Ehelyett a nyelvi játékok kerülnek előtérbe.

A tantervet összeállító gyakorló pedagógusok szándéka az volt, hogy az osztálytermi munkában ne csak alternatív lehetőségként jelenjenek meg a hatékony és motiváló feldolgozási lehetőségek. A cél az, hogy a pedagógus az elvárások helyett a lehetőségekre fókuszálhasson és legyen lehetősége a tanulók valódi igényeire és képességeire építeni.

Nat 2020 a Tanító folyóiratban

Matematika – A tanítás „elmélete” és „gyakorlata”

A Nat 2020 és a kapcsolódó kerettanterv megőrizte a korábbi szabályozók szemléletét és lényegi tartalmát, ugyanakkor újdonság, hogy ezen túlmenően kifejti az egyes tanítási szakaszok speciális jellemzőit (lásd: bevezető részek), és egyúttal a gyakorlat oldaláról közelíti meg a kitűzött célok megvalósítását – hangsúlyozza Móricz Márk, a matematika szakma csoport tagja. A szakértő szerint ezeket a bevezetõ részeket érdemes alaposan átolvasni (nem csak átlapozni vagy átugrani), mert sokat segít az azt követõ átfogó célok és tanulási eredmények, fejlesztési feladatok értelmezésében.

A változtatások nem mondanak ellent a korábban hatályos Nat-nak, hanem azon pontosítanak, és a tananyagtartalom egyes elemeit későbbi évfolyamokra tolja, ezzel nagyobb teret (és időt!) engedve a készségfejlesztésnek, a felfedeztetésnek és az értve tanulásnak (pl.: tevékenységek, játékok) és az ismeretek elmélyítésének. Márpedig ahogy a szerző is idézi a Nat-ot: „A matematika tanulásának alapvető módszere a valóságon alapuló, személyes, cselekvő tapasztalatszerzés, amely a különbözõ érzékszervek bevonásával, mozgással, valamint szemléletükben és matematikai tartalmukban egyaránt változatos eszközök használatával, játékokkal valósul meg.”

A tanulók számára a tananyagcsökkentést pedig nem a tartalmak tömeges eltörlése okozza, hanem a tartalmaknak a tanulók életkori sajátosságainak és absztrakciós szintjének megfelelõ formában történő feldolgozása és számonkérése.

A további részletekről és a többi tantárgyról honlapunk Publikációk menüjében olvashatnak.

Digitális oktatóprogramok