Közösen az értő olvasásért

Bár életünket mindenhol betűk, szavak, szövegek övezik, ezek teljes értelmezése nem mindnyájunk számára magától értetődő képesség: minden ötödik magyar kisgyerek küzd valamilyen szintű olvasási-szövegértési nehézséggel. Márpedig mindez nemcsak iskolai előmenetelüket, de egész életük minőségét is alapvetően befolyásolhatja.

Nem csoda, hogy  az értő olvasást zászlajára tűző United Way (UW) konferenciája október 10-én megtöltötte tanítókkal, tanárokkal, oktatási szakemberekkel a Magnet Ház nagytermét. “Az eseményünk legfőbb célja a közösségépítés. Ennek a közösségnek pedig a pedagógusok az alapkövei” – mondja Adriány Kincső, a UW vezetője.

Adriány Kicső, Értő olvasás: A jövő kulcsa! A sors fintora, hogy legkisebb lánya révén Adriány személyesen is érintetté vált az olvasási nehézségekben. „A szülő ilyenkor pánikba esik” – emlékszik vissza, mit érzett, amikor közölték vele, hogy „gyermeke alulteljesít, társaitól elmarad szövegértésben, olvasásban”. Hivatásának köszönhetően ő maga a közvetlen környezetében is sok szakemberre támaszkodhatott, az általa négy éve irányított szervezet célja pedig az, hogy a magas szintű támogatást minden érintett számára elérhetővé tegye.

„Nincs baj a gyerekkel, csak a mostani rendszer nem tudja kezelni” – idézi fel Adriány az éppen a konferencia előtti napon elhunyt Vekerdy Tamás gondolatait, rámutatva hogy mindig a szeretetteljes odafordulás és a lehető leginkább személyre szabott szakmai segítség hozza meg az áttörést.

A United Way tevékenységével mára szinte egybeforrt, és a nap során később részletesen bemutatott Tanulást Könnyítő Program (TKP) abból a felismerésből született, hogy nem elég könyvet adni a gyerekeknek. Egy közösen kidolgozott programra is szükség van, amely aztán mindenhol alkalmazható, ahol a szülők nem tudnak olyan aktívak lenni, mint Adriány a saját kislányával.

ODAFORDULÁS

A zavarok meghatározása mindig normafüggő, így az eltérő standardok miatt nehéz pontosan megmondani, hány embert érint az olvasási nehézségek leghírhedtebb szélsősége, a diszlexia. Mindazonáltal a spektrum kevésbé súlyos esetei is figyelmet érdemelnek – főképp mert a korai és szakszerű intervenció itt is meghatározó.  „Minden folyton változik. Ami biztos, hogy nem kívülre kell mutogatni és a hibást keresni, hanem megtenni az első lépést. Mi magunk legyünk a változás!” – mutat példát Adriány.

Csépe Valéria sem győzi hangsúlyozni a közös munka fontosságát. „Meg kell tanulnunk együttműködni” – mondja az agykutató professzor asszony, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője. „Sokféle jó módszer létezik, de hiányoznak a pedagógusi együttműködések” – mutat rá.

Csépe Valéria, Értő olvasás: A jövő kulcsa!Előadásában Csépe, aki egyben az esemény fővédnöke is, az értő olvasás kialakulásához szükséges neurobiológiai háttérről és az egészséges fejlődés feltételeiről beszél. Az agy csodálatosan adaptív szerv: az olvasás egy kulturális találmány, agyunk pedig képes olyan hálózatot létrehozni, amely mindezt lehetővé teszi. „Ugyanakkor hardware-nek elég puha, a software teszi teljessé” – mondja. „Éppen ezért meghatározó, milyen hatások érik, miközben a különböző érési folyamatok zajlanak.”

„Az autóvezetéshez vezetni kell, az olvasás meg olvasással alakul ki” – hangsúlyozza. A betűk felismerésétől odáig, hogy már „az elvileg nekünk szóló jogi szövegeket is képesek legyünk értelmezni”, hosszú az út. Az olvasástanulás kezdetben lassú, erőforrás-igényes dekódolási folyamat, amelyet idővel a gyakorlás tökéletesít. „Tessék elfelejteni, hogy a gyerek karácsonyra olvas!”

A fejlődés során meghatározó fontosságú a lelki állapot és a motiváció. „Szorongva nehéz bármit is megjegyezni,” ráadásul elengedhetetlen az érzelmi töltet is, amely az ismeretszerzés során „a valódi ragasztóanyag”.

ÁRAMLÁS

Csépe személyisége és szakmai munkája, legfőképpen a 2006-ban megjelent Az olvasó agy című, az olvasást kísérő agyi folyamatokat és az olvasási zavarokat bemutató könyve a Tanulást Könnyítő Programot megalkotó Kárpáti Anikó számára meghatározó inspirációt jelentett. Kárpáti húsz, gyermekek között töltött év és számos továbbképzés után 2008-ban kezdte el kidolgozni a komplex módszert a Vadvirág Alapítvány vezetőjeként.

A pedagógiai innováció célja egy tudományosan megalapozott, egyúttal szerethető, játékos program megalkotása volt. Ahogyan azt a TKP „Flow & learn” jelszava is sugallja, a megközelítés középpontjában a belső motiváció, az örömteli tanulás áll. Fontos, hogy ez az öröm nem öncélú, hiszen „ha a gyerekek megszeretik a tanulást, egész életükben fejlődhetnek.” A motivált gyerekek egészségesen épülnek, az így kialakuló agyi hálózatok a későbbiekben is szilárd alapot nyújtanak a továbbhaladáshoz.

Az egykor Kaposvárról indult kezdeményezés ma már országszerte 14 városban kínál foglalkozásokat a gyerekeknek 4-14 éves korig, a pedagógusok számára pedig továbbképzést. Kurzusaik többek között rámutatnak az iskolás korosztály jellemző tanulási folyamataira, valamint elméleti és gyakorlati ismeretekkel színesítik a tantárgy-pedagógiai repertoárt.  „Akkor leszek nyugodt, ha a gyerekeknek minimum heti egy TKP-órája lesz” – osztja meg Kárpáti aktuális célját.

Gyermekirodalom, Értő olvasás: A jövő kulcsa!Többek között arról, hogy a tanórákon és otthon milyen olvasmányt érdemes ajánlani a gyerekeknek, és hogy mi mindenben nyújthat támaszt az irodalom az élet során, az előadások után panelbeszélgetés során elmélkedtek kortárs gyermekirodalmi szerzők. „Aki megtanul értő módon olvasni, az tud a sorok között is olvasni” – véli Berg Judit. A például a Ruminit, vagy a Két kis dínót jegyző, „kötelező olvasmány” Berggel, valamint a gyermekirodalmi szerkesztő-író Both Gabival és a Kufli-könyvek író-illusztrátorával, Dániel Andrással Bombera Krisztina beszélgetett.

Jyväskylä Dyslexia Study (JLD) Helsinki