Ugyan a modern ismereteken és elveken alapuló innováció szándéka az alaptanterv minden sorában jelen van, a technológiai környezet fejlődése a digitális készségfejlesztés területén tette legnyilvánvalóbbá a megújulás szükségességét.
A Tanító folyóirat megtisztelő felkérésére a Nat 2020 tervezetét kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakértői tantárgyanként mutatják be a módosított Nemzeti alaptantervben (Nat) megjelenő új lehetőségeket, ezúttal a digitális kultúra területén.
Már a korábbi informatikát felváltó digitális kultúra névválasztás is számos fontos üzenettel bír. Az eddigi, túlnyomórészt elméleti ismereteket tanító, illetve néhány szoftver használatát lépésről lépésre bemagoltató tantervi kereteket az új Nat-ban egy olyan tantárgy váltja fel, amely számos kompetenciát erősítve nyújt időtálló és sokoldalúan alkalmazható tudást. A névváltoztatás arra is rámutat, hogy „a digitális kultúra az egyetemes emberi kultúra része”, és nem választható el az élet különböző színtereitől, mindenhol jelen van.
„Fő célkitűzésünk az, hogy kialakítsuk a digitális világ vívmányainak, önálló megismerésének képességét, pozitív attitűdjét, a társadalom hasznos polgárává válásának minden kompetenciáját” – összegzi a törekvéseket Lénárd András, az Oktatás 2030 digitális kultúra tantárgyát kidolgozó szakmai csoportjának tagja.
Korai fejlesztés és tantárgyköziség
Míg korábban úgy tekintettek a 6-10 éves korosztályra, mint akik ráérnek még kapcsolatba kerülni a digitális eszközökkel és az online kommunikáció különböző formáival, ma már a különböző digitális tevékenységeket egyre fiatalabb korban végző gyerekeknek új kompetenciákra van szükségük, hogy kiaknázhassák az új lehetőségeket a tanulás, a kommunikáció, a játék és általában véve az életvitel területén. Ezért az elérni kívánt tanulók életkorát is újra kellett gondolni. Az új Nat-ban foglaltak szerint a munka már alsó tagozatban elkezdődik.
A korábbiaknál sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a tantárgyköziség is. “A megszerzett tudást minden esetben alkalmazás közben, lehetőség szerint valamely más tudásterülettel kapcsolatos feladat keretében bizonyíthatják a tanulók.”
Éppen általánosságából adódóan e tantárgy megkerülhetetlen jelentőségű az esélyegyenlőség szempontjából is, hiszen aki ezen a téren lemarad, idővel minden más területen is hátrányba kerül.
Fókuszban az infografika és a problémamegoldás
A kívánt digitális kompetenciák kialakításához a Nat 2020 négy fő fejlesztési területet jelöl ki, amelyek mindegyike már a 3-4. osztályos kerettantervek témaköreiben is megjelenik.
Az első az Informatikai eszközök használata. A fejlesztési ciklus végére a tanulók képesek lesznek digitális környezetben – az életkori sajátosságainak megfelelő – feladatok megoldására. „Tantervünkben megelégszünk azzal, ha a gyerekek ismerik azt, hogy milyen digitális lehetőségek állnak rendelkezésükre egy adott probléma megoldásához” – mutat rá Lénárd András. A konkrét feladatok és eszközök kijelölése azonban a helyi tantervek feladata: „természetes, hogy nem kérhetünk számon olyan eszközzel történő problémamegoldást, amely nem áll rendelkezésre az adott iskolában vagy az adott környezetben.”
A Digitális írástudás fejlesztési terület legfontosabb változása, hogy csak a diákok életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelő dokumentumtípusok, döntően rajzos dokumentumok alkalmazását várja el. Háttérbe kerül a szövegszerkesztő ismerete, előtérbe lép az infografika, amellyel más tantárgyak keretében tanult összefüggések is ábrázolhatók.
Kódolás, adatkezelés, digitális biztonság
A Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör tartalmazza a legtöbb újdonságot a korábbiakhoz képest. „A digitális környezet azóta bekövetkező, mélyreható változásait is figyelembe véve a gondolkodásfejlesztés új területével ismertetjük meg a tanulókat.” Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése már az előző Nat-ban is szerepelt, ám a Digitális kultúra tantárgy keretein belül a tanulók életkori sajátosságaikhoz igazodóan kapnak lehetőséget például a kódolás és robotika eszköztárával egyéni gondolatmenetek, elgondolások, megoldási tervek és algoritmusok kipróbálására, megváltoztatására és új algoritmusok kitalálására.
Jelentős lépés a téma tantervi garantálása, hiszen aki eddig kódolással, programozással szeretett volna foglalkozni, az szinte csak fizetős tanfolyamokon tehette meg. „A tanulók, akiknek szülei nem tudták fedezni ezt a plusz kiadást, kiszorultak a gondolkodásfejlesztés ezen szegmenséből” – hívja fel a figyelmet Lénárd András.
A negyedik fejlesztési terület, az Információs technológiák a digitális környezetből nyerhető adatok kezelésében segíti a tanulókat. „Olyan példákon keresztül mutatjuk be az információgyűjtést, -szűrést, -rendszerezést és -felhasználást, amelyek kapcsolatban vannak más tudásterületekkel, más tantárgyak alsó tagozatos ismeretanyagával.”
Már harmadik-negyedik osztályban példákat mutat a tantárgy a megbízható, illetve a hamis, megtévesztő információk felismerésének lehetőségeire is, amivel egy újabb fontos célt szolgál: megismerteti a tanulókat a digitális világ veszélyeivel. E téma megjelenése az alsó tagozatban korábban nem volt jellemző, ma már azonban ilyen idős gyerekek is önállóan tevékenykednek a digitális térben, és sokszor szembesülnek olyan kihívásokkal, fenyegetésekkel, amelyekről a pedagógusok egy része nem is hallott. Ezért is fontos, hogy a pedagógusok egységes elvek alapján, egy adott tantárgy keretein belül alapozzák meg az egészséges védelmi mechanizmusok kialakítását.
Támogató funkció más tantárgyak számára
A tantervet készítő szakértők bíznak benne, hogy a digitális kultúra tantárgy amellett, hogy betölti fontos szerepét, végre az alsó tagozat kedvelt tantárgyává is válik, amely elősegíti a többi tantárgy tanulását is és hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az információs társadalom hasznos és aktív tagjává válhassanak.
A digitális kultúra jelentőségét a koronavírus okozta helyzet is megmutatta. A gyermekek a digitális térben tanulnak, a szülők itthonról dolgoznak, beszerzéseiket, adóbevallásunkat és sok minden mást is online intéznek.
“A digitális állampolgárságra felkészítő tantárgyat fejlesztettünk, mivel a mai információs társadalomban létfontosságú kompetenciák kialakítására van szükség. A fő cél az, hogy a digitális világ használatára, önálló megismerésére készítsük fel a gyermekeinket. A régi informatika szemléletének nem ez volt a lényege, s arra koncentrált, hogy az informatikai eszközök miből állnak és hogyan épülnek fel. A mi szemléletünk az, hogy hatékonyan tudunk olyan eszközökkel is dolgozni, problémát megoldani, amelyeknek a működési elvét, felépítését nem ismerjük” – mondta Csépe Valéria, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője a Karc FM Spájz című közszolgálati magazinműsorában.
A további részletekről és a többi tantárgyról honlapunk Publikációk menüjében olvashatnak.
