Megújuló kerettantervek: legyen ilyen a matekoktatás!

Tanulóközpontú, kompetencia-alapú, személyre szabott: csak néhány azon kulcsszavak közül, amelyekre az új Nemzeti alaptanterv tervezetének szemlélete épül. Ám míg az általános koncepcióról több szó esett már a dokumentum augusztusi megjelenése óta, a mindennapi tanári munkát meghatározó konkrétumok eddig kevésbé voltak ismertek.

Korábbi cikkünkben az új curriculum, valamint a mag-kerettantervek alapgondolatait mutattuk be. Utóbbiak azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Vagyis azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol.

Ezúttal a matematika tanulásterületével foglalkozunk.

 

matematika

 

Az új Nemzeti alaptanterv tervezete középpontjában az alkalmazható tudást szerző tanuló áll. Mindez a matematikaoktatásban is vezérelvként jelenik meg.

A korábbi Nat-ok „épülését megőrizve” a szakértők a tanulásterületet újragondolták: a mag-kerettanterv teret kíván nyitni a gondolkodás fejlesztésének.

Mindennek alapja pedig a megértés, ami a mechanikus tanulással – ha úgy tetszik, biflázással – szemben végre előtérbe kerül.

Mindehhez elengedhetetlen a tanulási folyamat lassítása és a tanulói terhek csökkentése, amit az életkori sajátosságoknak megfelelően, a pszichológia és a digitális fejlődés legújabb eredményeit figyelembe véve kell végigvinni.

 

1-4. évfolyam

Az általános iskola alsó tagozatán a legfőbb módszertani alapelv a valóságon alapuló, cselekvő tapasztalatszerzésből kiinduló tanulás. A rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy épp felépítve valamit a gyerekek képet szerezhetnek minden fontos matematikai fogalomról. Mindez segíti őket a kreatív feladatmegoldásban és lehetővé teszi további fogalmak befogadását.

A definíciók ismerete a tervezet szerint nem lesz többé követelmény. A hangsúly a konkrétumokhoz kapcsolódó megértésre kerül át.

A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerültek a tananyagból, illetve más évfolyamokra kerültek át.

 

5-8. évfolyam

Az általános iskola felső tagozatán is az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett. A hangsúly a játékos felfedezésre és a gyakorlatban való alkalmazhatóságra kerül át.

 

9-12. évfolyam

A tervezet szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége.

Mivel a hangsúly a gyakorlatban előforduló problémák vizsgálatára kerül át, a túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből. Így kimarad a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése, valamint a trigonometrikus alapfüggvények és egyenletek témaköre.

Benhurst Leadership