Így tanulhatnak a gyerekek az iskolai vitákból

A diákok között időről időre elkerülhetetlenül adódnak viták. Ezeket azonban el lehet úgy is simítani, hogy a gyerekek tanuljanak az esetből.

De miből is adódnak a leggyakoribb nézeteltérések? A konfliktuskezelés két neves szakembere, Donna Crawford és Richard Bodine kutatása szerint az erőszakba torkolló viták többnyire apróságokból robbannak ki, legtöbbször olyan gyerekek között, akik ismerik egymást, sőt, akár jóban is vannak, és általában az igazságérzet vagy a bosszúvágy fűti őket. Mindezeket talán még a tudósok nélkül is megmondtuk volna – a legtöbben láttuk már, milyen könnyen fajulhat tettlegességig, ha egy kisdiák kérdezés nélkül veszi el társa tollát, vagy akkor kezdi macerálni a másikat, amikor az épp nem nyitott rá – az azonban már érdekesebb eredmény, hogy a vitákból születő erőszak nem egy értékrend nélküli közegben alakul ki. A viták olyan környezetben fajulhatnak el, amely elfogadja az erőszakot, vélik a kutatók.

A kérdés tehát az, miként alakítható ki olyan légkör, amely nem hagyja jóvá az erőszakot.

Az osztálytermi konfliktusok feldolgozására a Portland Egyetem blogja gyűjtött össze néhány hasznos eszközt.

Szerepjáték
A szerepjáték mint drámapedagógiai eszköz új szintre emelheti a konfliktuskezelést. Amikor a diákok egymás bőrébe bújva ellentétes álláspontokat is megtapasztalnak, szinte magától megszületik az együttérzés. Ez pedig többnyire elég alap a továbblépéshez, a konstruktivitáshoz, a megoldás közös kereséséhez. Ahelyett, hogy olyan közhelyeket pufogtatnánk, hogy „Te mégis hogy éreznéd magad, ha ezt tennék veled?”, a szerepjáték eszközével egy objektív nézőpontot emelhetünk be a közös térbe.

Figyelem
A legtöbb vita egyszerű félreértésekből indul. Éppen ezért fontos, hogy a diákok megtanuljanak valóban odafigyelni egymásra. Ebben segítség lehet a számukra, ha egy korábbi konfliktust felelevenítve lehetőséget kapnak sérelmeik kifejezésére. Feltehetően sokszor hangzanak majd el afféle mondatok, hogy „De ő nem is figyelt oda rám”, vagy éppen „Nem akarta megérteni, amit mondtam neki”. Ezeket az élményeket közösen felidézve a gyerekek megérthetik, milyen fontos is, hogy valóban odafigyeljenek egymásra. Megtanulhatják, hogy az értő figyelem során többnyire a beszélő szemébe nézünk, nem szakítjuk őt félbe, és kérdésekkel segítjük anélkül, hogy rögtön tanácsokat osztogatnánk.

Feldolgozás írásban
Több célt is szolgál, ha a vitában érintett diákok írásban is feldolgozzák a történteket. Először is írás közben megnyugszanak a gyerekek. Emellett az események irányított feldolgozása segít nekik a saját viselkedésüket is tisztábban látni, ami elengedhetetlen a tanulságok későbbi levonásához. A gyerekek irományai jó, ha kitérnek arra, hogyan érezték magukat vita közben, és visszatekintve mit csinálnának másképp.

Ha az időnként akár elfajuló vitákat tehát nem megtorlás követi a pedagógus részéről, a nehéz helyzetek végül a gyerekek fejlődését is szolgálhatják. Az osztályterem alapvetően védelmező közegében elsajátított megértőbb hozzáállás az élet más területein is segítheti őket a hatékony konfliktuskezelésben és saját személyiségük tudatosabb építésében.

Helyreállító gyakorlatokvideószerkesztő programok